Fűzvölgy Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Fűzvölgy Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következő rendeletet alkotja:

(3) Az önkormányzat címere:

(4) Az önkormányzat hivatalos köralakú pecsétjén Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat:

Ezen bélyegzővel kell ellátni a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben kiadmányozásra kerülő iratokat, illetve a testületi ülések jegyzőkönyveit.

Ezen bélyegzővel kell ellátni a polgármester hatáskörébe tartozó ügyekben kiadmányozásra kerülő iratokat. 2

(6) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök, valamint az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet megnevezése:

(7) Fűzvölgy Község Önkormányzat Képviselő-testületét a polgármester képviseli.

(8) Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapításáról és adományozásáról, az önkormányzati jelképekről és azok használatának rendjéről külön rendeletet alkot.

(1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat a Mötv. határozza meg.

(2) Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt.

(3) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.

A képviselő-testület szervei:

a) a polgármester,

b) a képviselő-testület Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot Kezelő Bizottsága

c) a közös önkormányzati hivatal,

d) a jegyző,

e) a társulás.

(1) A képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja:

a) polgármesterre,

b) bizottságra,

c) jegyzőre,

d) társulásra - törvényben meghatározottak szerint. 3

(2) A képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

(3) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg az átruházott hatáskört gyakorló szervet beszámoltatja.

(4) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója - az e kereten belül tett - intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő - rendes - ülésen beszámol.

(6) a) A képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint - a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából - gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, - az Mötv. 41. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban Társulás - ruházza át.

b) Az önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseket, azok hatálya alatt nem érinti.

(7) A képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket a Mötv. tartalmazza.

(8) A (7) bekezdésben felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával a személyi alapbér meghatározása,

b) helyi közügy megoldásának vállalása, illetőleg arról történő lemondás,

c) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés.

(1) A Képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő

(3) A képviselő-testület feladat- és hatáskörét képviselő-testületi ülésen gyakorolja.

(4) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha a megválasztott települési képviselők több mint fele - azaz 3 fő - jelen van.

(5) Az Mötv. alapján az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni. Amennyiben jogszabályban meghatározottak szerint nem

4

lehetséges az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony harminc napon belül történő megszüntetése, akkor az önkormányzati képviselő által tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatának az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot Kezelő Bizottságnak történő átadását az összeférhetetlenség megszüntetésének kell tekinteni.

(1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal tart ülést.

(3) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést.

(4) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(6) Abban az esetben, ha valamely fontos ok (helyszín megtekintése, stb.) ezt szükségessé teszi, az elnök saját, vagy bármely képviselő javaslatára a (5) bekezdéstől eltérő más helyszínre is összehívhatja az ülést. A jegyzőkönyvvezetésre vonatkozó szabályokat ebben az esetben is maradéktalanul be kell tartani.

(6) A (4) bekezdés szerinti tartós akadályozatásnak minősül – a 30 napot meghaladó távollét.

(1) A Képviselő-testület tagjait

a) az ülés helyének,

b) napjának és kezdési időpontjának,

c) a javasolt napirend tárgyának és előadójának

megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

A meghívóhoz mellékelni kell a tárgyalandó napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos előterjesztéseket.

(2) A meghívó és az írásos előterjesztés kiküldésének módja:

a) postai úton

b) elektronikus úton a képviselő által megadott elektronikus elérhetőségre.

c) zárt ülésen tárgyalandó írásos előterjesztés elektronikus úton nem kerülhet kiküldésre.

5

d) zárt ülésen tárgyalandó írásos előterjesztés kizárólag az Képviselő-testület hivatalos pecsétjével lezárt borítékban küldhető ki.

A Képviselő-testület a fenntartható fejlődés, a környezettudatos hivatal elősegítése, valamint költségtakarékossági szempontok figyelembevételével az írásos előterjesztések kiküldésének módjában prioritásként az elektronikus kiküldést preferálja, kivéve a zárt üléseken tárgyalandó írásos előterjesztések esetét.

(3) Meghívó és előterjesztés kiküldése:

a) Rendes ülés esetén a meghívót és az írásos előterjesztést úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők az ülés időpontja előtt legalább 5 nappal megkapják.

b) Rendkívüli ülés esetén a meghívót és az írásos előterjesztést úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők az ülés időpontja előtt legalább 24 órával megkapják.

c) Halasztást nem tűrő esetben a meghívóval egyenértékű a képviselők telefonon történő értesítése, amelyről hivatalos feljegyzést kell készíteni, és azt kell csatolni a jegyzőkönyvhöz.

(4) A képviselő-testület ülése nyilvános. A nyilvánosság biztosítása érdekében a Képviselő-testület ülésének időpontjáról és helyszínéről, a javasolt napirendi pontokról a nyilvánosságot (a település lakosságát) az ülés időpontja előtt legalább 5 nappal az önkormányzat hirdetőtábláján vagy a Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos honlapján történő értesítés kifüggesztésével kell tájékoztatni.

(5) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. –ben nevesített napirendi ügyek esetében.

(6) A Képviselő-testület zárt ülést rendel el a választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor,

a) ha az ügyben érintett személy a nyilvános ülésen való tárgyalásba nem egyezik bele,

b) ha az ügyben érintett személy személyes adatainak nyilvános ülésen történő tárgyalásához nem járul hozzá,

c) és erről szóló nyilatkozatát a napirend tárgyalását megelőzően a nyilvános ülésen szóban jelzi a Képviselő-testület felé, vagy

d) nyilatkozatát írásban benyújtja a Képviselő-testület felé, legalább a testületi ülés megnyitását megelőzően.

(7) A Képviselő-testület zárt ülést rendelhet el egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül

a) a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá

b) az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor,

c) a pályázat tárgyalásakor,

ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(8) A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a Képviselő-testület a zárt ülés tartása esetén is biztosítja. A közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot tartalmazó képviselő-testületi döntés nyilvánosságát a képviselő-testület a döntés közzétételével biztosítja. A közzététel biztosításának felelőse a jegyző. A közzétételt az önkormányzat hirdetőtábláján vagy Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos honlapján történő kihirdetésével, vagy a közérdekű adatok nyilvántartásába való felvétellel lehet biztosítani.

(9) A Képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

6

a) a jegyzőt, aljegyzőt

b) a napirendi pontok előadóit,

c) nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének elnökét,

d) akiket a polgármester és a Képviselő-testület indokoltnak tart.

(10) A Képviselő-testület zárt üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt, aljegyzőt

b) a napirendi pontok előadóit,

(12) A határozatképtelen ülést 15 napon belül ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni.

(1) A képviselő-testület az alakuló ülést a választás eredményének jogerősség válást követő 15 napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(3) Az alakuló ülés napirendi pontjai:

a.) a Helyi Választási Bizottság tájékoztatója

b.) önkormányzati képviselők eskütétele

c.) polgármester eskütétele

d.) polgármesteri program ismertetése

e.) alpolgármester megválasztása

f.) alpolgármester eskütétele

g.) alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása

h.) bizottsági tagok megválasztása

i.) polgármester illetményének megállapítása

j) Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálata

(4)Az alakuló ülésen a polgármester tiszteletdíjára, költségtérítésére az alpolgármester tesz javaslatot.

(5)Amennyiben az alakuló ülésen az alpolgármester megválasztására nem kerül sor, úgy a polgármester tiszteletdíjára és költségtérítésére a korelnök tesz javaslatot.

(6)Az alpolgármester választását lebonyolító ideiglenes bizottság tagjai a Képviselő-testület tagjai.

(1) A Képviselő-testület az évente legalább 6 rendes ülést tart.

(2) A rendes ülést munkanapokon, lehetőleg hivatali időben kell megtartani.

7

(1) A polgármester a Képviselő-testület ülését a soron kívül is összehívhatja, amennyiben arra a döntés meghozatalára vonatkozó idő rövidsége miatt szükség van.

(2) Rendkívüli ülést kell összehívni a

a) két képviselő indítványára,

b) a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára

c) ha haladéktalanul dönteni kell a hatáskörbe tartozó ügyben.

(3) Amennyiben az ülés összehívására a (2) bekezdésben nevesítettek indítványára kerül sor, úgy az indítványnak tartalmaznia kell:

a) az ülés időpontjára,

b) az ülés napirendjére,

c) az ülés összehívásának indokára vonatkozó

valamennyi rendelkezésre álló információt.

(4) A (2) bekezdés szerinti indítvány beérkezésétől vagy az ok felmerülésétől számított 15 napon belül a polgármester köteles az ülést összehívni.

(5) A rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amire az indítvány vonatkozik, vagy amely az ülés meghívóján szerepel.

(1) A polgármester a képviselő-testület ülését;

a) összehívja, megnyitja, berekeszti, szünetet rendel el,

b) megállapítja a határozatképességet, számba veszi az igazoltan, illetve az igazolatlanul távollévőket.

(2) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogköre:

a) az ülés vezetése,

b) a szó megadása, megtagadása,

c) szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás,

d) napirend előtti és ügyrendi kérdésben történő szó megadása és megtagadása,

e) az ülés félbeszakítása,

f) javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,

g) javaslattétel napirendek összevont illetve elkülönített tárgyalására,

h) a polgármester a vitára bocsátott kérdés tárgyalásakor csak a vita berekesztése, az ülés félbeszakítása esetén, illetve a határozathozatalt követően szünet elrendelése illetve az ülés berekesztése után hagyhatja el az üléstermet.

i) Rendkívüli esemény esetén (vendég érkezése, egészségügyi ok) félbeszakításnak, illetve szünet elrendelésének van helye.

(3) A polgármester vitavezetési feladatai:

a) napirendi pontként megnyitja és berekeszti a vitát,

b) szavazást rendel el

c) megállapítja a szavazás eredményét

8

d) kimondja a határozatot.

(4) A polgármester egyéb feladatai, jogköre:

a) megilleti a felszólalási jog a képviselő-testület ülésén bármikor,

b) az ülés rendjének biztosítása,

c) tájékoztatást az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről.

d) beszámol a két ülés között hozott – átruházott hatáskörében meghozott döntéseiről,

e) jelentést ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

(1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólíthatja hogy térjen a tárgyra. A felszólításnak tartalmaznia kell, hogy annak eredménytelensége esetén az a felszólalótól a szó megvonásra kerül.

(2) A polgármester a felszólítás eredménytelensége után megvonja a szót.

(1) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakítja.

(2) A félbeszakítás időtartama nem haladhatja meg a 30 percet, kivéve, ha a rend helyreállításához indokoltan hosszabb idő szükséges.

(1) A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását.

(2) Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz és határozatában meghatározza a napirend tárgyalásának határidejét.

(3) Amennyiben az elterjesztő az elnapolással nem ért egyet az elnapolás kérdését a polgármester vitára bocsátja. A testület ezt követően hozza meg határozatát, melyben a napirend tárgyalásának határidejét megjelöli.

(1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát bezárja. Nem zárható be a vita, ha olyan képviselő kíván hozzászólni, aki az adott napirendi pont 9

vitájában még nem kapott szót, vagy az előterjesztő szóbeli kiegészítés előtt kapott csak szót.

(2) Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. A képviselő-testület e kérdésben vita nélkül határoz.

(1) Ha valamely jelenlévő felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét vagy valamely jelenlévőt sértő kifejezést használ, illetőleg ha egyébként a szabályzatnak a tanácskozás rendjére és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, a polgármester rendreutasíthatja.

(2) Ha a polgármester felszólalása során a testület tekintélyét, vagy bármely képviselőt sértő kifejezést használ, abban az esetben a sértett, a képviselő-testület tekintélyének sérelme esetén bármely képviselő a képviselő-testülethez fordulhat. A képviselő-testület a polgármestert határozatban figyelmezteti, hogy a jövőben tartózkodjon az ilyen magatartástól. A továbbiakban a polgármesterre a rendfenntartás szabályai ugyan úgy vonatkoznak, mint bármely képviselőre.

(3) A polgármester a rendfenntartás érdekében tett - a szabályzatban meghatározott- intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem szabad.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti rendre utasítás eredménytelen, a polgármester javaslatot tesz a képviselő-testületnek, hogy a képviselőt határozatban rója meg.

(5) A javaslatról a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.

(6) Ha valamely jelenlévő zavarja meg a tárgyalás rendjét a polgármester először rendreutasítja, ismételt rendzavarás esetén – szükség szerint az ülés félbeszakításával – a rendzavaró tárgyalóteremből való eltávolításáról gondoskodik. A rendreutasításnak tartalmaznia kell a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést.

(1) A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület ülésén.

(2) Igazoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét, aki:

a) engedéllyel, (maximálisan évi 3 rendes ülés)

b) betegség miatt volt távol.

(3)Az igazoltan és igazolatlanul távollévők nyilvántartásáról a Közös Önkormányzati Hivatal a testületi ülések jelenléti ívei alapján gondoskodik, és negyedévente adatot szolgáltat a Polgármester felé.

(1) A Képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:

a.) rendeleti javaslatok,

b.) határozati javaslatok,

c.) beszámolók,

d.) tájékoztatók,

e.) felvilágosítások,

f.) indítványok, javaslatok,

g.) a polgármester jelentése a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint az átruházott hatáskörben meghozott döntéseiről,

h.) polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti eseményekről.

(2) A képviselő-testület üléseinek napirendjére fel kell venni az előterjesztésnek minősülő, továbbá a Képviselő-testület, a polgármester és a jegyző által előzetesen javasolt:

a./ rendeleti javaslatot,

b./ határozati javaslatot,

c./ beszámolót,

d./ és tájékoztatót.

(1) Az előterjesztések írásban és szóban terjeszthetők elő.

(2) Kizárólag írásban terjeszthetők elő:

a.) a rendelettervezetek,

b.) a gazdasági és

c.) vagyoni ügyek.

(3) A testületi ülésre előterjesztést tehet:

a) a polgármester

b) bármely képviselő

c) a jegyző,

d) mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés elkészítésére kötelez.

(4) Az alpolgármester nyújthat be írásbeli előterjesztést és határozati javaslatot

a.) a polgármester illetményének vagy tiszteletdíjának, illetve költségtérítése mértékének megállapítására

b.) a polgármester illetményének vagy tiszteletdíjának, illetve költségtérítése mértékének emelésére

c.) a polgármester összeférhetetlenségi ügyeinek vizsgálatára

(5) A polgármester nyújthat be írásbeli előterjesztést és határozati javaslatot

a.) a képviselő-testületi tagok összeférhetetlenségi ügyeinek vizsgálatára

b.) a képviselő-testület tájékoztatására a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséről.

(1) Az írásbeli előterjesztéseket a Közös Önkormányzati Hivatalnak illetve Kirendeltségeinek kell leadni, legalább az ülést megelőző 5 nappal előbb.

(2) Az írásos előterjesztés főbb elemei:

a) a tárgy pontos meghatározása

b) az előterjesztő meghatározása

c) az előkészítésben résztvevők megnevezése

d) a tárgykört rendező jogi normák felsorolása

e) annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, akkor milyen döntés született

f) az előkészítés során felmerült kisebbség véleményének bemutatása (ha a kisebbségben maradt fél kéri)

g) az önkormányzat költségvetését befolyásoló tényezők bemutatása

h) a határozati javaslat, amely egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll

i) az esetleges alternatív döntésre előterjesztett javaslatok egymástól elkülönülő megfogalmazása

j) a meghozandó döntés indokainak bemutatása

k) a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezése

l) a végrehajtási határidő megjelölése.

A kiküldött előterjesztésekkel kapcsolatban a bizottság és bármely képviselő módosító indítványt nyújthat be a képviselő-testületi ülésen.

(1) Egyszerűbb ügyekben az előterjesztés írásbeli megfogalmazása elhagyható, elegendő egy jól megszerkesztett és világosan megfogalmazott határozati javaslat.

(2) A szóban előterjesztett határozati javaslatról a képviselő-testület

a.) érdemben dönt, vagy

b.) írásbeli előterjesztés benyújtásához köti az érdemi döntést, és felhívja a szóbeli előterjesztőt az írásos előterjesztés benyújtására.

(1) Az alábbi szervezetek írásban beszámolni kötelesek:

- az önkormányzati fenntartású intézmények és intézményfenntartó társulás intézményeinek vezetői évente az intézmény működéséről

- Közös Önkormányzati Hivatal vezetője – külön törvényben meghatározott esetekben történő - beszámolója

- a költségvetési rendeletben támogatást kapott, nem önkormányzati fenntartású önszerveződő közösségek képviselői, mely beszámoló része a támogatás felhasználását tartalmazó, iratokkal (pénzügyi dokumentummal) alátámasztott pénzügyi beszámoló és szakmai beszámoló

- jogszabályban beszámolásra kötelezett szervek és szervezetek.

12

(2)Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt beszámoló elfogadásáról a polgármester dönt.

A felszólalások típusa:

a) napirend előtti felszólalás,

b) felszólalás ügyrendi kérdésben,

c) napirendhez kapcsolódó felszólalás.

(1) A tárgyalt napirendet érintő kérdésben bármelyik képviselő, bármikor szót kérhet és javaslatot tehet, a képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz.

(1) Az elfogadott napirendhez tartozó előterjesztés tárgyalása előtt a napirend előadója az előterjesztését szóban kiegészítheti. Az előterjesztés előadójához a testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni. A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(2) Az ülésen megjelent állampolgároknak - kérdésükre - a polgármester hozzászólási jogot biztosíthat.

(3) A napirendi ponthoz való hozzászólásra kézfelemeléssel kell jelentkezni.

(4) Az ülés során egy felszólaló egy napirendi ponthoz legfeljebb három esetben szólhat hozzá. Az első felszólalás ideje 10 percnél, a második 5 percnél hosszabb nem lehet.

(5) Az előterjesztő, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző több alkalommal is hozzászólhatnak.

(6) A tanácskozási joggal rendelkezők, illetve az eseti felszólalásra engedéllyel rendelkezők napirendi pontonként legfeljebb egy esetben 5 perc időtartamban szólalhatnak fel.

(7) A felszólalások során a korábban tett módosító javaslatot annak előterjesztője visszavonhatja.

(8) A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszolhat a hozzászólásokra. Az előterjesztőt megilleti a zárszó joga, melyben összefoglalja az elhangzottakat. Amennyiben módosító javaslat hangzott el, azok támogatásáról illetve elutasításáról indokoltan nyilatkozik. Nem kell arra a módosító javaslatra reagálni, melyet annak előterjesztője a zárszót megelőzően visszavont.

(1) A képviselő-testület a napirendi pont vitájának lezárása és a zárszó után nyílt szavazással rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2)A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat, rendeletet módosító indítványokat egyenként bocsátja szavazásra, úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati, rendeltet módosító javaslatról döntsön a testület.

(3) A szavazás előtt a polgármester a jegyzőnek ad szót, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(4)Szavazni „igen”-nel, vagy „nem”-mel lehet. A képviselő a szavazástól „tartózkodhat”.

(5)Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, úgy a polgármester szünet elrendelése után újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.

(6) Ha a Képviselő-testület a (2) bekezdésben szabályozott eljárásban újból nem hoz döntést, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésen ismételten napirendre kell tűzni, feltéve, hogy a döntésre:

a. törvényi kötelezettség, vagy

b. szerződésből eredő kötelezettség teljesítése miatt van szükség.

(7)Az Mötv. –ben foglalt ügyekben minősített többségű szavazás szükséges.

(8) Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget, az olyan ügyben, amely őt, vagy a közeli hozzátartozóját személyesen érinti.

(9) A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot Kezelő Bizottság hatáskörébe tartozik.

(10) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését, szükség esetén egyéb dokumentumokat kér be.

(11)A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület külön határozattal dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot érvényében fenntartja-e.

(12) Az Mötv. szerinti személyes érintettségre vonatkozó képviselői – ide értve a polgármestert is - bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye a megrovás, melyet a Képviselő-testület nyilvános ülésén meghozott határozattal mond ki.

(1) Név szerinti szavazást kell tartani

a.) 2 képviselő indítványára,

b.) a polgármester indítványára.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző egyenként felolvassa a jelenlévő képviselők nevét (ABC sorrendben). Az a képviselő, akinek a nevét felolvassák, értetően „igen” vagy „nem” kifejezéssel nyilvánítja ki véleményét, vagy „tartózkodhat” a szavazástól.

(3) Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni.

(4) Név szerinti szavazást rendelhet el:

a.) önkormányzati tulajdonról való rendelkezés

b.) nagyobb összegű hitelfelvétel

c.) a helyi népszavazás kiírása

d.) képviselő-testület feloszlatása esetén.

(5) Nem lehet név szerinti szavazást tartani:

a.) a bizottság összetételére és létszámára tekintettel, valamint

b.) ügyrendi kérdésekben.

(1) A képviselő-testület a Mötv.-ben foglalt ügyekben titkos szavazást tarthat. A titkos szavazás elrendelésére indítványt tehet:

a) polgármester

b) bármely képviselő,

(2) A szavazás borítékba helyezett az önkormányzat bélyegzőjével ellátott szavazólapon, urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely a testületi ülés jegyzőkönyvének része.

(3) Titkos szavazásnál az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot Kezelő Bizottság jár el.

(4) Szavazni akként lehet, hogy a szóban feltett kérdésre a képviselő olvashatóan „igen” vagy „nem”, ”tartózkodom” kifejezést ír. Amennyiben más alternatívák közül kell választani, akkor az alternatíva számát illetve jelét kell a szavazólapon feltűntetni.

(5) A képviselő-testület a 1. függelék alapján összeállított névjegyzék aláírása után átadja a szavazólapokat, majd a szavazás befejeztével összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, erről a képviselő-testületnek jelentést tesz.

(1) A képviselő-testület döntései: 15

- Képviselő-testületi határozat,

- önkormányzati rendelet.

(2) Önkormányzati határozat hozását kezdeményezheti:

a) polgármester

b) települési képviselő

c) jegyző.

(3) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a.) a napirend elfogadásáról,

b.) a polgármester jelentéséről a lejárt határidejű határozatok végrehajtása tekintetében,

c.) a polgármester beszámolójáról a két ülés között – átruházott hatáskörben meghozott – döntésekről,

d.) az ügyrendi kérdésekről,

e.) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról

f.) név szerinti szavazás elrendeléséről,

g.) tájékoztatók elfogadásáról.

(4) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza

a) a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban,

b) a végrehajtás határidejét és

c) a végrehajtásért felelős megnevezését.

(5) A képviselő-testület határozatait naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni.

A határozatok jelölése a következő formában történik:

"***/20***. (...................... hó ... nap) Képviselő-testületi határozat"

(6) A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.

(1) A képviselő-testület, a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) polgármester

b) települési képviselő

c) jegyző.

(3)

a) A települési képviselő és képviselő-testület bizottsága rendeletalkotásra irányuló indítványát a polgármesterhez kell benyújtani, aki tájékoztatja a testületet a rendelet kezdeményezéséről. 16

b) A képviselő-testület állást foglal a rendelet szükségességéről, a rendelettervezet előkészítéséről és annak módjáról. Állásfoglalását határozati formában hozza meg.

c) A testület meghatározza az előkészítés menetét, megbízza bizottságát vagy az előkészítésre, külön bizottságot hoz létre. Indokolt esetben szakértőt kér fel. Erről szóló döntéseit határozati formában hozza meg.

(4) A településen élő nemzetiségek körét érintő ügyekben – külön törvényben meghatározott esetekben – a rendeletalkotást megelőzően a településen működő nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének véleményét, törvényben meghatározottak esetén, egyetértését ki kell kérni a rendelettervezet benyújtását megelőző 30 nappal előbb. A véleményben, és az egyetértésben megfogalmazottak kötelező érvényűek a Képviselő-testületre nézve a rendeletalkotás során.

(5)Megfelelő előkészítés és előzetes hatásvizsgálat lefolytatása után nyújtható be a képviselő-testülethez a rendelet tervezete, annak indoklásával együtt.

Az indoklásában és az előzetes hatásvizsgálatban be kell mutatni azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait is.

A rendelet szabályaihoz indokolt esetben jogkövetkezmények tartoznak, amelyek ösztönöznek az előírások követésére, illetőleg felhívják a figyelmet a joghátrányra, az előírást be nem tartók számára.

(6) Rendeletben kell szabályozni különösen:

a) az önkormányzat vagyonával kapcsolatos kérdéseket

b) a helyi népszavazás feltételeit és eljárási rendjét

c) a helyi adók megállapítását

d) az önkormányzat költségvetését

e) a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadását.

(7) A rendelet elfogadását követően a hiteles szöveg megszerkesztése a jegyző feladata.

(8) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(9) Az önkormányzati rendelet a helyben szokásos módon kell kihirdetni, a kihirdetésről a jegyző gondoskodik.

(10) Helyben szokásos módnak az önkormányzat hirdetőtáblán történő, legalább 15 napig történő folyamatos kifüggesztés minősül. A kihirdetett önkormányzati rendeletet közzéteszi a Közös Önkormányzati Hivatal honlapján.

(11) Az önkormányzati rendeleteket a képviselő-testület ciklusonként felülvizsgálja.

(12) A képviselő-testület rendeleteit naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját.

A rendeletek jelölése a következő formában történik:

"Fűzvölgy Község Önkormányzat Képviselő-testületének ****/20**. (......................... hó ... nap) önkormányzati rendelete".

(13) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról, valamint a módosított rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

(1) A képviselő-testület üléséről kettő példányban, a tanácskozás lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. –ben felsoroltakat, továbbá:

a.) a távol maradt képviselők nevét, a távollét okát,

b.) a napirend előtti felszólalásokat és annak lényegét,

c.) napirendi pontonként az előadók nevét és az előterjesztés módját

d.) a szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, és az előterjesztett határozati javaslatokat

e.) a határozathozatal módját,

f.) az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket, interpellációkat, azokkal kapcsolatos válaszokat

g.) a képviselő-testület ülésén /folyamatában/ történt fontosabb eseményeket,

h.) a képviselő kérésére véleményének szó szerinti rögzítését.

(3) Bármely képviselő, valamint tanácskozási joggal rendelkező jelenlévő az ülésen kérheti, hogy nyilatkozatát szó szerint vegyék jegyzőkönyvbe, mely nem tagadható meg. Ennek tényét a jegyzőkönyvben jelezni kell.

(4) A jegyzőkönyv elválaszthatatlan melléklete a jelenléti ív, a meghívó, az írásbeli előterjesztések, a módosító javaslatok és egyéb beadványok.

(5) A jegyzőkönyvet, az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Zala Megyei Kormányhivatal részére.

(6) Ha a nyílt testületi ülésről hangfelvétel is készül,

a.) a hangfelvételt tartalmazó kazettát, vagy elektronikus fájlt, vagy médiafájlt az ülést követően a jegyző (elektronikus fájl és médiafájl esetében cd-n, vagy pendrive-on) tárolja,

b.) az elkészült felvételekről elkészíti az ülés jegyzőkönyvét, és gondoskodik a felvételek megfelelő tárolásáról.

c.) A hangkazettákról, elektronikus fájlokról, médiafájlokról a jegyző az ülések időrendi sorrendjében nyilvántartás vezet.

d.) A jegyzőkönyvekbe és felvételekbe biztosítja a betekintési jogot, melynek időpontját és a betekintő szerv/személy nevét a nyilvántartásba bevezeti.

e.) A hangkazetták, elektronikus fájlok, médiafájlok selejtezésére a ciklust követő választás hónapjának végén kerül sor, melyet a jegyző és a jegyző által megbízott személy végez el.

(1) A választópolgár - zárt ülés kivételével - betekinthet a képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyveibe, (a Közös Önkormányzati Hivatal erre kijelölt irodájában, ügyfélfogadási időben) azok egyes részeiről vagy egészéről másolatot kérhet. A másolás költségei a kikérőt terhelik.

18

(2) A nyílt testületi ülésről készült jegyzőkönyvek – mellékletetek és előterjesztések nélkül – hozzáférhető a Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos honlapján.

(1) A jelentősebb testületi döntések, helyzetértékelések előtt az önkormányzat választott képviselői lakossági fórumot szervezhetnek. A lakossági fórumok a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatást, a fontosabb döntések előkészítésében való bevonását szolgálják.

(2) Lakossági fórumok

a) Falugyűlés

b) Közmeghallgatás

(3) A falugyűlés:

A helyi önkormányzat a lakosság tájékoztatása, véleményének megismerése céljából falugyűlés elé terjesztheti a helyi közösség életében alapvető jelentőségű kérdéseket.

(4) Közmeghallgatás:

a) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, amely nem számít bele az évente kötelezően megtartandó testületi ülések számába.

b) A képviselő-testület közmeghallgatáson lehetővé teszi az állampolgároknak, a társadalmi szervezeteknek, hogy közvetlenül terjesszék elő közérdekű kezdeményezéseiket.

(5) A közmeghallgatás kiírására a testületi ülés összehívásával kapcsolatos szabályok az irányadók.

(6) A közmeghallgatáson feltett kérdésekre lehetőség szerint azonnal válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester megvizsgálja, és arra 15 napon belül írásbeli választ nyújt a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

(1) A képviselő-testület bizottsága előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó – az SZMSZ 2. függelékében meghatározott feladatkörében, döntési jogkörrel rendelkező választott testületi szerv.

(2) A képviselő-testület állandó bizottságot hoz létre, és ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre.

19

(3) A képviselő-testület az ideiglenes (ad hoc) bizottságot meghatározott időre vagy feladat elvégzésére hozza létre. Az ideiglenes (ad hoc) bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) Ideiglenes (ad hoc) bizottságot célszerű létrehozni:

 beruháá, felúíá, könyezetvéelmi program vérehajtááak megszervezéée.

(5) Az ideiglenes (ad hoc) bizottság megszűik, ha

a./ a feladatát elvégezte és jelentését a testület jóváhagyta,

b./ a testület a bizottság határozatával felosztatta,

c./ a bizottság megalakítását kimondó határozatban megjelölt feltétel bekövetkezett, határidőeltelt.

(6) A Képviselő-testület állandó bizottság és annak létszáma:

(8) A bizottság tagjaira javaslatot tehet a polgármester. Nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja a polgármester és alpolgármester.

(9) A bizottság szükség szerint ülésezik. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti, de a bizottságot a polgármester indítványára is össze kell hívni. Az elnököt akadályoztatása esetén a korelnök helyettesíti.

(10) A bizottság üléseire a képviselő-testületi ülésekre alkalmazott szabályokat kell alkalmazni.

(1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) Az Mötv. alapján a polgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a megbízatás időartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével, a szervezeti és műödési szabályzat egyidejűmódosításával megváltoztathatja.

(3) A megválasztott polgármester tiszteletdíját és költségtérítését a Képviselő-testület állapítja meg, az alpolgármester javaslata alapján.

(4) A polgármester az Mötv. –ben meghatározott feladatokat látja el, továbbá feladata

a.) az önkormányzat demokratikus műödésének, széleskörűnyilvánosságának biztosítása

b.) a településfejlesztés, közszolgáltatások szervezése

c.) a települési képviselő munkájának segítése

d.) együttműödés a önszervezőőközösségi szervezetekkel és egyéb szervekkel

20

e.) kapcsolattartás a nem önkormányzati tevékenységet végzőszervekkel, vállalatokkal, intézményekkel.

(5) A polgármester az Mötv. –ben meghatározottak alapján bármely olyan ügyben dönthet, amelyet az Mötv. nem említ.

(6) A polgármester az Mötv.-ben meghatározottak alapján bármely olyan halaszthatatlan ügyben dönthet, amely a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik, és amelyet az Mötv. nem említ.

A Képviselő-testület saját tagjai közül egy alpolgármester választ, aki nem főllásban látja el a tisztségét.

(1) A jegyzővezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt, és ellátja az Mötv. –ben meghatározott feladatokat.

(2) A jegyzőmunkájának segítésére – Mötv-ben meghatározottak alapján – a Közös Önkormányzati Hivatalt vezetőpolgármester aljegyző nevez ki.

(3) A jegyzőa Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó települések tekintetében a Kirendeltségeken biztosítja – a Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló megállapodásban foglaltak alapján – az állandó ügyfélfogadást.

(4) A jegyzőaz ügyfélfogadás rendjét a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Műödési Szabályzatában szabályozza, melyet a Közös Önkormányzati Hivatalt alkotó települések Képviselő-testületei együttes ülésen fogadnak el.

(6) A jegyző és az aljegyző tisztség egyidejűbetöltetlensége esetén – figyelemmel az Mötv –ben meghatározottakra – külön jogszabályi rendelkezések szerinti képesítéssel és alkalmazási feltételekkel rendelkezőközös önkormányzati hivatali köztisztviselőbízható meg a jegyzőhelyettesítésére, a helyettesítési rend szerint.

(7) A jegyzőköteles jelezni a képviselő-testületnek és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. Jelzését a képviselő-testület ülésén a döntés meghozatalát megelőőn, szóban terjeszti elő A polgármester által meghozott döntés esetében írásban, hivatalos feljegyzés formájában teszi meg jelzését, melyet a polgármester részére hivatalos iratként eljuttat, részére átad.

21

(8) A Képviselő-testület által meghozott döntés esetében írásban, hivatalos feljegyzés formájában teszi meg jelzését, melyet a képviselő-testület valamennyi tagja részére hivatalos iratként eljuttat, részére átad.

(1) Amennyiben az önkormányzat társulásban vesz részt, úgy a társulásban az önkormányzatot a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester képviseli.

(2) A polgármester és az alpolgármester egyidejűakadályoztatása esetén az önkormányzatot a társulásban a polgármester által megjelölt személy képviseli.

(1) A Képviselő-testület az Mötv. –ben foglalt feladatai ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos elnevezése: Hahóti Közös Önkormányzati Hivatal. Székhelye: 8771 Hahót, Deák Ferenc u. 63.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal – a létrehozását megállapító megállapodásban foglaltak alapján – Kirendeltségeket műödtet az állandó ügyfélszolgálat biztosítása érdekében.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltségeinek elnevezése, és címe:

Hahóti Közös Önkormányzati Hivatal Magyarszerdahelyi Kirendeltsége

8776 Magyarszerdahely, Petői út 1.

Hahóti Közös Önkormányzati Hivatal Zalaszentbalázsi Kirendeltsége

8772 Zalaszentbalázs, Kossuth utca 126.

Hahóti Közös Önkormányzati Hivatal Fűvölgyi Kirendeltsége

8777 Fűvölgy, Kossuth utca 52.

Hahóti Közös Önkormányzati Hivatal Pölöskefő Ügyfélszolgálati Irodája

8773 Pölöskefő, Szabadság tér 2.

(5) A Közös Önkormányzati Hivatal műödését és ügyfélfogadási rendjét a Hahóti Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Műödési Szabályzata határozza meg, melyet a Közös Önkormányzati Hivatalt alkotó települések Képviselő-testületei együttes ülésen fogadnak el.

(6) A Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadási rendje beépül a Fűvölgy Község Önkormányzat Szervezeti és Műödési Szabályzatának 9. függelékébe. 22

(1) A helyi népszavazás a helyi sajátosságok érvényesítése érdekében történőönkormányzati jogok gyakorlását jelentik.

(2) A helyi népszavazás kérdését külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(1) Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik, éves költségvetésében meghatározottak alapján.

(2) Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés az állami költségvetéstő elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötőik.

(3) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűégéért a polgármester felelő.

(4) Az önkormányzat gazdálkodását a jegyzőáltal készített, a polgármester által jóváhagyott pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok alapján végzi.

(1) Az önkormányzat vagyona a nemzeti vagyon része, az önkormányzat vagyona törzsvagyon és a törzsvagyon körébe nem tartózó, üzleti vagyon lehet. Az önkormányzat törzsvagyona az a nemzeti vagyon, amely közvetlenül a kötelezőönkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.

(2) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályaitól külön rendeletet alkot.

(1) A településen német nemzetiségi önkormányzat műödik.

(2) A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat közötti együttműödés szabályait együttműödési megállapodásban rögzítik.

23

(3) A helyi önkormányzat a nemzetiségi jogok gyakorlásának biztosítása érdekében, az együttműödés keretén biztosítja a 2011. évi CLXXIX. törvényben meghatározott feltételeket.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal minden szervezeti egysége – feladat és hatáskörébe tartozó ügyekben – köteles a nemzetiségi önkormányzati munkáját segíteni.

(5) A képviselő-testület és szervei, valamint a nemzetiségi önkormányzat közötti rendszeres kapcsolattartás és együttműödés biztosítása érdekében:

- a nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testületi üléseken,

- a nemzetiségi önkormányzat véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet az önkormányzat éves költségvetéséhez.

- az Önkormányzat ingyenesen biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek lebonyolításához szükséges helyiséget a Kossuth utca 52. szám alatti épületben, illetve közmeghallgatásaihoz, fórumaihoz a Kossuth utca 63. szám alatti Kultúrotthon tanácstermében. Az Önkormányzat továbbá lehetőé teszi a Nemzetiségi Önkormányzat részére az önkormányzati intézményekben a rendezvényeinek ingyenes megszervezését. Ezen túl nemzetiségi helyiséget biztosít állandó és rendszeres használatra a Kossuth utca 63. szám alatti Kultúrotthon emeletén.

- A képviselő-testület a Hahóti Közös Önkormányzati Hivatal Fűvölgyi Kirendeltségén keresztül biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat kérésének megfelelőn a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését, a Nemzetiségi Önkormányzat műödéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket.

- A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi ülésein, közmeghallgatásán a jegyző vagy aljegyzőés a Hahóti Közös Önkormányzati Hivatal témafelelőei részt vesznek.

- A Nemzetiségi Önkormányzat műödésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat a jegyzőa Hahóti Közös Önkormányzati Hivatal hivatali apparátusán keresztül biztosítja.

- A Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek előészítését (meghívók, előerjesztések kiküldése, jegyzőönyvek készítése, sokszorosítás, jegyzőönyv közzététele, stb.) a jegyzőa Hahóti Közös Önkormányzati Hivatal hivatali apparátusán keresztül biztosítja.

(1) Jelen rendelet kihirdetését követőnapon lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetésérő az aljegyző helyben szokásos módon gondoskodik.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűeg hatályát veszti a 11/2019. (XI.8.) önkormányzati rendelet, a 4/2013. (IV.16.) önkormányzati rendelet.

Záradék:

A rendelet kihirdetésének napja: 2020. március 10.

Kovács-Kerkai Kinga

aljegyző25